Fonalféreg elleni vedekezes
Csaba kérdése: Hogyan tudok védekezni sárgarépában a fonálférgek ellen? A fonálférgek a növény szöveteiben élnek, a lárvák a hegyükkel behatolnak a gyökerekbe, váladékaikkal gubacsok képzésére kényszerítik a gyökereket, melyek a néhány mm-es nagyságtól akár a borsószem méretig terjedhetnek.
Az ivarérett nőstények megdagadnak és a gubacsok zselés anyagába kb. A petékből lárvák kelnek ki, amelyek további növényeket képesek megfertőzni. A fonálférgeknek a magyarországi körülmények között fonalféreg elleni vedekezes évente nemzedéke van, míg a növényházakban a fejlődésük folyamatos, évente akár 10 nemzedékük is kifejlődhet.
Hogyan fertőtlenítsük a kertünk talaját? Biocont CÍMKÉK kert rovar fonálféreg kertápolás kártevők a kertben talajtípusok A talajfertőtlenítés szempontjából számunkra hasznot jelentő fajok a rovarokon élősködő, un. Az alkalmazott fonálférgek hazánkban őshonosak, és egy vagy néhány meghatározott gazdaállat fajra vannak utalva.
A növények korábban elhalnak. Fotó: Tóth János Tömeges előfordulása esetén csökkenti a sárgarépa terméshozamát és piacosságát.
Káros mennyiségben csak lokálisan fordul elő, elsősorban a homokosabb talajú területeken. Tápnövényköre rendkívül széles, egyes adatok szerint nál több fajt foglal magába pl.
9. rész A káros talajlakó gombák elleni védekezés: Trifender Pro
A fonálférgek elleni védekezés alapja a megfelelő vetésforgó kialakítása. A fertőzésre hajlamos gazdasági növényeink minimum év után kerüljenek vissza ugyanarra a területre. Megfelelő előveteménynek számítanak a gabonafélék valamint a kukorica, melyek antagonistaként hatnak a fonálférgekre.
Mézontófű, mustár, olajretek és szudánifű zöldtrágyanövények termesztésével tovább tudjuk gyéríteni a fonálférgek számát, valamint különös hangsúlyt kell fektetni az esetlegesen ugaron tartott terület gyommentességére, hiszen a legtöbb kétszikű gyomnövény is megfelelő gazdanövényként szolgál a fonálférgeknek pl. Növényházi körülmények között védekezhetünk a fertőzött talaj cseréjével, valamint a talaj átgőzölésével.
Hogyan gondozd a kutyádat?
Ebben az esetben lehetővé kell tenni, hogy a talajfertőtlenítésül szolgáló 98 0C-os gőz hatása legalább 60 cm-es mélységig érvényesüljön.
Fotó: Tóth János Amennyiben lehetséges, ellenálló vagy legalábbis toleráns fajtákat célszerű termeszteni. Szabadföldön és hajtatásban egyaránt, a felhasználási előírások szigorú betartásával eredményesen használhatjuk az Arthrobotrys oligospora hiperparazita gombát tartalmazó biológiai készítményt a fonálférgek ellen.
Tíz évvel később Goldi készített egy tanulmányt a kávécserje-betegségről, amelyben először leírta a Meloidogyne exigua fonálféreg által okozott növényi kórképet. Örley László és Prof. Andrássy István nevét kell megemlíteni. Örley László használta elsőként a fonálféreg kifejezést, Andrássy István átfogó taxonómiai munkássága világszinten elismert. Nevéhez fűződik a kertészeti és szántóföldi növényi kártevő fonálférgek morfológiai vizsgálata és hazánkban előforduló fajok azonosítása.
Hajtatott zöldségfélék termesztése előtt 3 évente egyszer — zárt termesztő berendezésekben — a metám-nátrium hatóanyagú készítménnyel totális kórokozó, kártevő, gyommagvak talajfertőtlenítést végezhetünk. A kezelést vetés, illetve ültetés előtt héttel ajánlott elvégezni.
A szer kizárólag csepegtető öntözéssel és a talajt lefedő, gázzáró műanyag fólia használatával juttatható ki.
Fotó: Tóth János Szabadföldi sárgarépa termesztés során általános kórokozó, kártevő, gyommagvak talajfertőtlenítésre a dazomet hatóanyagú készítmény, míg kifejezetten fonálféreg elleni fonalféreg elleni vedekezes vetés előtt legalább 10 cm mélyen a talajba dolgozva az oxamil hatóanyagú talajfertőtlenítő granulátum alkalmazható.
A fonálférgek Szójabab-cisztaképző fonálféreg Heterodera glycines és petéje, www. A növényeket károsító fonálférgeknek két típusa van, az ekto külső - és endo belső -paraziták. Míg az előbbi csoport önálló mozgásra és akár 1 m megtételére is képes a talajban, addig az endoparaziták a gyökeret átfúrják, bejutva abban folytatják a táplálkozást. Mindkét típusról elmondható, hogy hat fejlődési szakaszuk van: a petéből kikelő első juvenilis lárvastádiumot három további követi, majd egy utolsó vedlés után adulttá érnek.
